Sajtókapcsolatok kiépítése és fönntartása
A PR nem pusztán sajtókapcsolatok létesítéséből, fönntartásából és azok erősítéséből áll, azonban komoly hányadban mégiscsak a sajtóval összefüggő munkálatok alkotják a PR munka jelentős részét. Akár azzal a véleménnyel értünk egyet a sajtómunkát illetően, hogy "a célcsoport információs elérésének csupán 50%-át képezheti, hiszen a sajtó munkatársainak elérése még nem egyenlő a célcsoport tagjainak elérésével", akárha inkább az a megfogalmazás rokonszenvesebb, hogy a sajtókapcsolatok a PR mix legfontosabb elemeként értékelhető, mindenképp világos, hogy a sajtómunka egyik legfontosabb és legizgalmasabb témája a PR tudományának. Különösen izgalmas számomra a sajtókapcsolatok témája, hiszen újságíróként számos PR szakemberrel találkoztam, illetve sajtóanyagot olvastam. Volt szerencsém megtapasztalni a PR munka jól sikerült és kevésbé jól sikerült produktumait, s azt a hatást, amelyet ezek belőlem, illetve kollégáimból kiváltottak.
Még a terminológiával kapcsolatosan szegeznék le fontosat elöljáróban: a sajtókapcsolatokat és médiakapcsolatokat szinonimaként használtam, alkalmazkodva a köznyelvi gyakorlathoz, amely gyakran írott és elektronikus sajtóról beszél, illetve elektronikus és írott médiáról beszél, jóllehet tisztában vagyok azzal, hogy sokan média alatt csak az elektronikus médiát értik, illetve David W. Wragg a sajtókapcsolatok kifejezést elavultnak tartja, és a médiakapcsolatokat ajánlja.
A tanulmány gyakorlati orientáltságú, az első alfejezetet leszámítva. Aki nem kedveli a hosszas, elméleti jelentőségű eszmefuttatásokat, nyugodtan hagyja ki az első alfejezetet (A definíció problémája). /MEK - Ismertető/
Kis Miklós: Sajtókapcsolatok kiépítése és fönntartása, kézirat, 2006.
A kézirat legálisan letölthető az internetről: HTML | DOC | RTF | PDF |
Az információ
Számos nagysikerű informatikai szakkönyv után 1990-ben jelent meg Romániában Fülöp Géza informatikai főműve, Az információ. Ennek átdolgozására, bővítésére az ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszéke kérte fel a szerzőt, azzal a céllal, hogy az új mű az egyetemi oktatás tankönyveként szerepelhessen. A most megjelent második kiadás már ez az egyetemi tankönyv (vagy ahogy a kiadványon szerényen megjelölik, jegyzet).
A munka az információval kapcsolatos teljes ismeretrendszer szisztematikus, mindenre kiterjedő feldolgozása. A szerző - természetesen némi matematikai és számítógépes ismereteket nem számítva - nem tételez fel olvasóitól semmiféle előtanulmányt, úgy vezet be az informatika, az információval kapcsolatos ismeretek világába, hogy "elölről" kezdi. Szól az információ "felfedezéséről" (Norbert Wiener és Claude Shannon "találmányáról"), beszámol a matematikai információelmélet alapfogalmairól és alapműveleteiről, és az összefüggések kapcsán kitér információ és filozófia, információ és kibernetika kapcsolataira is. Ezt követően az Információ és élet című nagyfejezetben a biológiai informatika alapvető tudnivalóinak összefoglalása következik (információs folyamatok az élő szervezetekben, genetikai információ stb.), egy másikban pedig (Információ és kommunikáció) a jelek és jelrendszerek, a szemiózis, a nyelv és a kommunikációtípusok leírásai, jellemzései, bemutatásai állnak. Az utolsó fejezet (Az információs társadalom) nemcsak az információ forradalmának nevezett összetett jelenségkört elemzi igen szakszerűen, hanem az információs társadalom alapos, az infrastruktúra, az információgazdagságra is kiterjedő bemutatását végzi el. A kötetet gazdag, nemzetközi bibliográfia zárja. A könyv nemcsak minden könyvtáros "kötelező" olvasmánya, de alapmű az informatika iránt érdeklődők legszélesebb köre számára is. /MEK - Ismertető/
Tartalom
Az információ felfedezése
Információ, valószínűség, bizonytalanság
A shannoni információelmélet
Szemantikai információelmélet
Csatornák
Kódok
Információ és entrópia
Információ és filozófia
Információ és ontológia
Információ és ismeretelmélet
A kibernetika
Információ és élet
A sejt
A sejt szerkezete
A sejt élete
Információs folyamatok az élő szervezetekben
A genetikai információ
A DNS és RNS
A fehérjék
A genetikai információ
Replikáció
Átírás, átfordítás
A gének
A génműködés szabályozása
A mutációk
Információs folyamatok a sejtben
Információáramlás a sejtek között
Az endokrin rendszer
Az idegrendszer és az agy
Tanulás és memória
Pszichológiai modellek
Információ és kommunikáció
Jelek, jelrendszerek
A jelformák kialakulása
A jeltudomány története
Mi a jel?
Jeltipológia
A szemiozisz dimenziói
A társadalom jelrendszerei
A nyelv
Egy kis történelem
Beszéd és nyelv
Az írás
A nyelv mint jelrendszer
A kommunikáció
Mi a kommunikáció?
A kommunikációs folyamatok osztályozása
Az intraperszonális kommunikáció
Az interperszonális, személyközi kommunikáció
A kis csoporton belüli kommunikáció
A tömegkommunikáció
A kommunikáció csatornái
Kommunikációs zavarok
A művészet, mint kommunikáció
Az állati kommunikáció
Az információs társadalom
Az információ forradalma
Az elektronika fejlődése
A számítógép
A távközlés
A mesterséges intelligencia
Az információs társadalom
Információgazdaság
Infrastruktúra
Változások - remények és félelmek
A könyv legálisan letölthető az internetről: HTML | DOC | RTF | PDF |
A közvetlen emberi kommunikáció
"Az ember képtelen nemkommunikálni, mivel a szociális viszonylatok olyan sűrű hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben mindenféle megnyilvánulása kommunikációnak számít, és különösképpen kommunikáció az, ha egy megszokott és minősített kommunikációs csatorna használatáról lemond." /Buda Béla/
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest, 1994.
A kiváló, tankönyvként és tudományos vezérfonalként egyaránt hasznosítható kötet a közvetlen emberi kommunikáció modern elméletét és szemléletét foglalja össze. A Buda-kötet első változata 1972-ben készült és 1974-ben jelent meg az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központ szakkönyvtárának 25. köteteként, majd a közrebocsátó intézet 1979-ben újra kiadta bővített formában, tanfolyami anyagként.
Buda Béla címben is jelzett "közvetlen kommunikációt", két ember informatív érintkezését tekinti alaphelyzetnek. A tanulmány áttekinti azokat a kutatási területeket, amelyek az utóbbi években a kommunikáció jelenségeit feltárták és rendezték, kezdve az információelmélettől az emocionális expresszión, a pszichoanalízisen és a tömegkommunikációs kutatásokon át egészen a szimbolikus interakcionizmusig, a szemantikáig és szemiotikáig. A kötet a verbális közlési csatornák mellett a nem verbálisakkal, a mimikai, vokális, mozgásos stb. közvetítési módokkal is részletesen foglalkozik, áttekinti a közvetlen emberi kommunikáció dinamikáját, stratégiáját, szabályszerűségeit (különös tekintettel a rádiós és televíziós formákra), illetve a hivatásos "kommunikátorok" fejlesztésének lehetőségeit.
A kommunikáció elvei és módszerei igen sok szakág kutatási mindennapjaiban jelennek meg; interdiszciplináris jellege miatt a közkönyvtárak gyűjteményébe feltétlenül beletartozik, sőt, a könyvtári munka, a könyvtárosi "kommunikáció" köznapjai is sokat profitálhatnak a szakmai kalauz megállapításaiból, még ha azóta a témába vágó újabb kiadványok is megjelentek. /MEK - Ismertető/
A könyv legálisan letölthető az internetről: HTML | DOC | RTF | PDF |
Társadalmi kommunikáció
A Horányi Özséb és Béres István által szerkesztett kötet a társadalmi kommunikáció különféle aspektusait, típusait, eseteit a konfliktusnak mint a társadalmi problémamegoldás egyik paradigmájának a felhasználásával vizsgálja. A több egyetemen és főiskolán is folyó kommunikációs képzésben hiánypótló tankönyv három fő részből áll. Az első nagy egységben a társadalmi kommunikáció színtereivel foglalkozik (közvetlen emberi, intézményes, kultúraközi és hálózati kommunikáció), a második rész a kommunikációs jelenségszféra diszciplináris áttekintését adja (biológiai alapok, a kommunikáció evolúciója, szociálpszichológiája, szociológiája, kulturális antropológiája, szemiotikája, végül filozófiai aspektusai). A záró függelék a könyv didaktikai része, mely tematikus annotációkkal utal arra az ismerethalmazra, ami az egyes diszciplínák részéről rendelkezésre áll, illetve kell állnia a társadalmi kommunikációnak a konfliktusérzékenység és konfliktus-központúság szemszögéből történő vizsgálatához és interpretációjához. A kötetet az egyes tudományágakhoz kapcsolódó, a legfontosabb magyar és idegen nyelvű alap- és kézikönyvek, valamint a szerzők által hivatkozott irodalom bibliográfiái egészítik ki.
A könyvet publikálták a neten is, így digitális formában is elérhetővé vált: DOC |