Kommunikáció

A parlamenti ülések és a nyilvánosság

Cenzúra vagy szabályozás?

Az Alkotmány 61. paragrafusa kimondja:  „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Úgy tűnik azonban, a Parlamentben történtekről a nyilvánosság csak korlátozott mértékben értesülhet: független televíziókamerák nem forgathatnak az ülésteremben. A Sajtószabadság Központ elemzése.

Állóháború a honatyák és a televíziók között

A frontok régóta nem mozdulnak, pedig „csak” a sajtószabadság értelmezéséről van szó. A televíziók képviselői nehezményezik, hogy nem készíthetnek felvételeket az ülésteremben. Ehelyett a parlament által működtetett zárt láncú kamerák  „cenzúrázott” képeit kell megvásárolniuk. A képszerkesztési elvek – egyebek mellett az egész alakos képek hiánya, az arcra fókuszáló képkivágások és az ülőhelyek közötti pásztázó felvételek tiltása – miatt így elsikkad a lényeg. Ráadásul a képviselők számtalan trükköt vetnek be – például az ürességtől kongó ülésteremben gyorsan a felszólaló kollégájuk köré gyűlnek –, hogy a gondosan kiválogatott kockákból ne derüljön ki, mi és hogyan történik valójában az ülésteremben. A honatyák és a honanyák – bár a rádió- és televíziótörvényben foglalt kötelezettségüknek nem tettek eleget és nem alkottak pártatlanságot biztosító közvetítési rendet – úgy vélik, szó sincs cenzúráról.

A helyzet szerintük megfelel az európai normáknak. Sőt jóval engedékenyebb annál. A híradós – mondják – úgyis csak a szenzációra, a bulvártémára és a nem érdemi információra vadászik, ezek viszont nem méltók az ország törvényhozó testületének bemutatására. A pártok között e tekintetben teljes az egyetértés. A rádió- és televíziótörvényben 1996-ban előírt, a Házszabály mellékletét képező közvetítési rendet pedig előbb-utóbb majd megalkotják. A televíziók össztűzzel támadnak: „mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes állapot”, illetve a sajtószabadság korlátozása miatt 2005 júliusában az Alkotmánybírósághoz fordultak. /Részlet a tanulmányból/

Lampé Ágnes: A parlamenti ülések és a nyilvánosság c. tanulmánya a Médiakutató 2006. őszi számának Politikai rovatában jelent meg. A teljes írás itt olvasható!