A parlamenti ülések és a nyilvánosság
Cenzúra vagy szabályozás?
Az Alkotmány 61. paragrafusa kimondja: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Úgy tűnik azonban, a Parlamentben történtekről a nyilvánosság csak korlátozott mértékben értesülhet: független televíziókamerák nem forgathatnak az ülésteremben. A Sajtószabadság Központ elemzése.
Állóháború a honatyák és a televíziók között
A frontok régóta nem mozdulnak, pedig „csak” a sajtószabadság értelmezéséről van szó. A televíziók képviselői nehezményezik, hogy nem készíthetnek felvételeket az ülésteremben. Ehelyett a parlament által működtetett zárt láncú kamerák „cenzúrázott” képeit kell megvásárolniuk. A képszerkesztési elvek – egyebek mellett az egész alakos képek hiánya, az arcra fókuszáló képkivágások és az ülőhelyek közötti pásztázó felvételek tiltása – miatt így elsikkad a lényeg. Ráadásul a képviselők számtalan trükköt vetnek be – például az ürességtől kongó ülésteremben gyorsan a felszólaló kollégájuk köré gyűlnek –, hogy a gondosan kiválogatott kockákból ne derüljön ki, mi és hogyan történik valójában az ülésteremben. A honatyák és a honanyák – bár a rádió- és televíziótörvényben foglalt kötelezettségüknek nem tettek eleget és nem alkottak pártatlanságot biztosító közvetítési rendet – úgy vélik, szó sincs cenzúráról.
A helyzet szerintük megfelel az európai normáknak. Sőt jóval engedékenyebb annál. A híradós – mondják – úgyis csak a szenzációra, a bulvártémára és a nem érdemi információra vadászik, ezek viszont nem méltók az ország törvényhozó testületének bemutatására. A pártok között e tekintetben teljes az egyetértés. A rádió- és televíziótörvényben 1996-ban előírt, a Házszabály mellékletét képező közvetítési rendet pedig előbb-utóbb majd megalkotják. A televíziók össztűzzel támadnak: „mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes állapot”, illetve a sajtószabadság korlátozása miatt 2005 júliusában az Alkotmánybírósághoz fordultak. /Részlet a tanulmányból/
Lampé Ágnes: A parlamenti ülések és a nyilvánosság c. tanulmánya a Médiakutató 2006. őszi számának Politikai rovatában jelent meg. A teljes írás itt olvasható!
Sajtókapcsolatok kiépítése és fönntartása
A PR nem pusztán sajtókapcsolatok létesítéséből, fönntartásából és azok erősítéséből áll, azonban komoly hányadban mégiscsak a sajtóval összefüggő munkálatok alkotják a PR munka jelentős részét. Akár azzal a véleménnyel értünk egyet a sajtómunkát illetően, hogy "a célcsoport információs elérésének csupán 50%-át képezheti, hiszen a sajtó munkatársainak elérése még nem egyenlő a célcsoport tagjainak elérésével", akárha inkább az a megfogalmazás rokonszenvesebb, hogy a sajtókapcsolatok a PR mix legfontosabb elemeként értékelhető, mindenképp világos, hogy a sajtómunka egyik legfontosabb és legizgalmasabb témája a PR tudományának. Különösen izgalmas számomra a sajtókapcsolatok témája, hiszen újságíróként számos PR szakemberrel találkoztam, illetve sajtóanyagot olvastam. Volt szerencsém megtapasztalni a PR munka jól sikerült és kevésbé jól sikerült produktumait, s azt a hatást, amelyet ezek belőlem, illetve kollégáimból kiváltottak.
Még a terminológiával kapcsolatosan szegeznék le fontosat elöljáróban: a sajtókapcsolatokat és médiakapcsolatokat szinonimaként használtam, alkalmazkodva a köznyelvi gyakorlathoz, amely gyakran írott és elektronikus sajtóról beszél, illetve elektronikus és írott médiáról beszél, jóllehet tisztában vagyok azzal, hogy sokan média alatt csak az elektronikus médiát értik, illetve David W. Wragg a sajtókapcsolatok kifejezést elavultnak tartja, és a médiakapcsolatokat ajánlja.
A tanulmány gyakorlati orientáltságú, az első alfejezetet leszámítva. Aki nem kedveli a hosszas, elméleti jelentőségű eszmefuttatásokat, nyugodtan hagyja ki az első alfejezetet (A definíció problémája). /MEK - Ismertető/
Kis Miklós: Sajtókapcsolatok kiépítése és fönntartása, kézirat, 2006.
A kézirat legálisan letölthető az internetről: HTML | DOC | RTF | PDF |
Az információ
Számos nagysikerű informatikai szakkönyv után 1990-ben jelent meg Romániában Fülöp Géza informatikai főműve, Az információ. Ennek átdolgozására, bővítésére az ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszéke kérte fel a szerzőt, azzal a céllal, hogy az új mű az egyetemi oktatás tankönyveként szerepelhessen. A most megjelent második kiadás már ez az egyetemi tankönyv (vagy ahogy a kiadványon szerényen megjelölik, jegyzet).
A munka az információval kapcsolatos teljes ismeretrendszer szisztematikus, mindenre kiterjedő feldolgozása. A szerző - természetesen némi matematikai és számítógépes ismereteket nem számítva - nem tételez fel olvasóitól semmiféle előtanulmányt, úgy vezet be az informatika, az információval kapcsolatos ismeretek világába, hogy "elölről" kezdi. Szól az információ "felfedezéséről" (Norbert Wiener és Claude Shannon "találmányáról"), beszámol a matematikai információelmélet alapfogalmairól és alapműveleteiről, és az összefüggések kapcsán kitér információ és filozófia, információ és kibernetika kapcsolataira is. Ezt követően az Információ és élet című nagyfejezetben a biológiai informatika alapvető tudnivalóinak összefoglalása következik (információs folyamatok az élő szervezetekben, genetikai információ stb.), egy másikban pedig (Információ és kommunikáció) a jelek és jelrendszerek, a szemiózis, a nyelv és a kommunikációtípusok leírásai, jellemzései, bemutatásai állnak. Az utolsó fejezet (Az információs társadalom) nemcsak az információ forradalmának nevezett összetett jelenségkört elemzi igen szakszerűen, hanem az információs társadalom alapos, az infrastruktúra, az információgazdagságra is kiterjedő bemutatását végzi el. A kötetet gazdag, nemzetközi bibliográfia zárja. A könyv nemcsak minden könyvtáros "kötelező" olvasmánya, de alapmű az informatika iránt érdeklődők legszélesebb köre számára is. /MEK - Ismertető/
Tartalom
Az információ felfedezése
Információ, valószínűség, bizonytalanság
A shannoni információelmélet
Szemantikai információelmélet
Csatornák
Kódok
Információ és entrópia
Információ és filozófia
Információ és ontológia
Információ és ismeretelmélet
A kibernetika
Információ és élet
A sejt
A sejt szerkezete
A sejt élete
Információs folyamatok az élő szervezetekben
A genetikai információ
A DNS és RNS
A fehérjék
A genetikai információ
Replikáció
Átírás, átfordítás
A gének
A génműködés szabályozása
A mutációk
Információs folyamatok a sejtben
Információáramlás a sejtek között
Az endokrin rendszer
Az idegrendszer és az agy
Tanulás és memória
Pszichológiai modellek
Információ és kommunikáció
Jelek, jelrendszerek
A jelformák kialakulása
A jeltudomány története
Mi a jel?
Jeltipológia
A szemiozisz dimenziói
A társadalom jelrendszerei
A nyelv
Egy kis történelem
Beszéd és nyelv
Az írás
A nyelv mint jelrendszer
A kommunikáció
Mi a kommunikáció?
A kommunikációs folyamatok osztályozása
Az intraperszonális kommunikáció
Az interperszonális, személyközi kommunikáció
A kis csoporton belüli kommunikáció
A tömegkommunikáció
A kommunikáció csatornái
Kommunikációs zavarok
A művészet, mint kommunikáció
Az állati kommunikáció
Az információs társadalom
Az információ forradalma
Az elektronika fejlődése
A számítógép
A távközlés
A mesterséges intelligencia
Az információs társadalom
Információgazdaság
Infrastruktúra
Változások - remények és félelmek
A könyv legálisan letölthető az internetről: HTML | DOC | RTF | PDF |
A közvetlen emberi kommunikáció
"Az ember képtelen nemkommunikálni, mivel a szociális viszonylatok olyan sűrű hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben mindenféle megnyilvánulása kommunikációnak számít, és különösképpen kommunikáció az, ha egy megszokott és minősített kommunikációs csatorna használatáról lemond." /Buda Béla/
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest, 1994.
A kiváló, tankönyvként és tudományos vezérfonalként egyaránt hasznosítható kötet a közvetlen emberi kommunikáció modern elméletét és szemléletét foglalja össze. A Buda-kötet első változata 1972-ben készült és 1974-ben jelent meg az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központ szakkönyvtárának 25. köteteként, majd a közrebocsátó intézet 1979-ben újra kiadta bővített formában, tanfolyami anyagként.
Buda Béla címben is jelzett "közvetlen kommunikációt", két ember informatív érintkezését tekinti alaphelyzetnek. A tanulmány áttekinti azokat a kutatási területeket, amelyek az utóbbi években a kommunikáció jelenségeit feltárták és rendezték, kezdve az információelmélettől az emocionális expresszión, a pszichoanalízisen és a tömegkommunikációs kutatásokon át egészen a szimbolikus interakcionizmusig, a szemantikáig és szemiotikáig. A kötet a verbális közlési csatornák mellett a nem verbálisakkal, a mimikai, vokális, mozgásos stb. közvetítési módokkal is részletesen foglalkozik, áttekinti a közvetlen emberi kommunikáció dinamikáját, stratégiáját, szabályszerűségeit (különös tekintettel a rádiós és televíziós formákra), illetve a hivatásos "kommunikátorok" fejlesztésének lehetőségeit.
A kommunikáció elvei és módszerei igen sok szakág kutatási mindennapjaiban jelennek meg; interdiszciplináris jellege miatt a közkönyvtárak gyűjteményébe feltétlenül beletartozik, sőt, a könyvtári munka, a könyvtárosi "kommunikáció" köznapjai is sokat profitálhatnak a szakmai kalauz megállapításaiból, még ha azóta a témába vágó újabb kiadványok is megjelentek. /MEK - Ismertető/
A könyv legálisan letölthető az internetről: HTML | DOC | RTF | PDF |
Társadalmi kommunikáció
A Horányi Özséb és Béres István által szerkesztett kötet a társadalmi kommunikáció különféle aspektusait, típusait, eseteit a konfliktusnak mint a társadalmi problémamegoldás egyik paradigmájának a felhasználásával vizsgálja. A több egyetemen és főiskolán is folyó kommunikációs képzésben hiánypótló tankönyv három fő részből áll. Az első nagy egységben a társadalmi kommunikáció színtereivel foglalkozik (közvetlen emberi, intézményes, kultúraközi és hálózati kommunikáció), a második rész a kommunikációs jelenségszféra diszciplináris áttekintését adja (biológiai alapok, a kommunikáció evolúciója, szociálpszichológiája, szociológiája, kulturális antropológiája, szemiotikája, végül filozófiai aspektusai). A záró függelék a könyv didaktikai része, mely tematikus annotációkkal utal arra az ismerethalmazra, ami az egyes diszciplínák részéről rendelkezésre áll, illetve kell állnia a társadalmi kommunikációnak a konfliktusérzékenység és konfliktus-központúság szemszögéből történő vizsgálatához és interpretációjához. A kötetet az egyes tudományágakhoz kapcsolódó, a legfontosabb magyar és idegen nyelvű alap- és kézikönyvek, valamint a szerzők által hivatkozott irodalom bibliográfiái egészítik ki.
A könyvet publikálták a neten is, így digitális formában is elérhetővé vált: DOC |
Idézet
Tudom, mostanság elhanyagoltam egy kissé ezt a blogot, de amint időm engedi, itt is folytatom a frissítéseket. Addig is vígaszképpen egy idézet - még ha tudom is, hogy ebből a szakmából nem mindenki az újságírás/média felé orientálódik:
"Ahogy mondtam, az újságírás csak egy pisztoly. Csak egy golyó van benne, de ha jól célzol, csak ennyire van szükséged. Célozz jól, és a világ térdét is ellőheted vele." Warren Ellis
Folyóiratok
Mivel az előző bekezdésben szóba került a Szociológiai Figyelő, s mivel ennek a folyóiratnak is van internetes verziója, így most már az is kikerült jobbra, a folyóiratok közé. Megjegyzem, elég soványka adatbázis - mindössze három évfolyam anyagát találhatjuk itt meg -, de a semminél ez is több.:)
Aztán ráleltem a Balkon online változatára is, ahol az újság 1998 óta megjelent összes anyaga fellelhető, a korábbiak, az 1993-1998 közé eső időszak számainak pedig a tartalma nézhető meg itt.
A Beszélővel már egy kicsit bajban voltam. Ugyanis attól függően, hogy melyik számot keressük, nagyjából annyi helyen is kell kutakodnunk. :) Így van egy olyan archívum, ahol az 1997/5 - 2004/12 közötti lapokat, és egy ahol a 2005/1 - 2006/3 közötti lapokat találjuk meg. De a biztonság kedvéért van egy olyan is, ahol meg az 1997/5 és a 2001/7-8 közötti számok is fellelhetőek.:)
A Buksz 1996/2 és 1999/1 időszak között megjelent számai is fent vannak a neten. Akárcsak a SzoFi, szintén elég soványka mennyiség, de ezért a kevésért is hálás tud lenni az, aki pont itt találja meg azt, amire neki szüksége van.
A Lettre számainak 1995. nyarától 2003. nyaráig megjelent darabjai találhatók meg digitális formátumban. Ez viszont már egy igen szép gyűjtemény.
Aztán szintén fent van a neten a Metropolis jónéhány száma is, nevesítve az 1997/1 és az 1999/4 közötti időszak alatt napvilágot látott kiadványok internetes verziói.
Akit viszont a Nagyvilág érdekelne, annak sincs oka a csüggedésre, innen is találhatunk pár számot, ugyanis a készítői voltak oly rendesek és az 1998. január-február és az 1999. november-december között megjelent számokat már a neten is elérhetővé tették a számunkra.
Egy picit már politikaibb téma, de azért még ide tartozik a Századvég is, amelynek archívuma kicsit hasonló a Beszélőéhez, azzaz minimum két részre van bontva, és még így sem teljes a repertoár. 11-24-es számok is külön oldalon, és a 26-38-as számok is külön helyen lelhetőek fel. Utóbbi egyébként a Századvég hivatalos oldalán leledzik, ahol ígérik, hogy folyamatosan töltik fel a még hiányzó számokat is, így - gondolom - előbb vagy utóbb felkerül a 25-ös is, illetve a korábbi számokért sem kell másik oldalra szörfölnünk.
A Jelenkor számai is megtalálhatók a világhálón, pontosabban az 1996. áprilisa és a 2001. áprilisa között megjelent számok digitális verziói.
Valamint az Európai kulturális füzetek néhány száma is megtalálható a neten: 15, 16, 17, 18-19.
A folyóiratok kikerültek az oldalsó boxba is.
Egyes szigorlat
Ha már tegnap úgyis szóba került az egyes szigorlat, akkor ímé hozzá még néhány anyag:
Rheingold, Howard: "Mindennapi élet a cyberspace-ben" In Replika 15-16. 1994/december, 293-312. (PDF)
Bourdieu, Pierre: A közvélemény nem létezik. In. Szociológiai Figyelő, 1997/ 1-2, 136-145. (HTML)
Starlap
Linkhalom a Startlapon: Kommunikáció, vizuális kommunikáció, kommunikációelmélet, belső kommunikáció, média, reklám, rádió, testbeszéd, szóvivő, hír, PR, újság, bulvár, reklámügynökség, direktmarketing, gerillamarketing, marketing, piackutatás, telemarketing, online marketing, online újság, országimázs, távközlés, telefon, piackutatók toplistája, mobilmarketing, e-mail-marketing, régió újság, mobil, mozi, statisztika, tv, videó, üzleti kommunikáció, film, stúdió, stb. A teljesség igénye nélkül.:)
Horányi
Pécsi kommunikáció szakon mindkét szigorlat anyaga, az első szigorlaton az "A" tételsor 14. tétel egy része, a másodikon - hálózati kommunikáció szakirányon - pedig az első tételhez kell.
Kezdetnek
Első körben három folyóirattal dobtalak meg benneteket. A Filmvilág folyóirat honlapjának elsősorban az archívumát ajánlanám a figyelmetekbe, bődületes mennyiségben találhattok itt anyagokat, az újság 1979 óta megjelent összes számának összes cikke fellelhető itt digitális formátumban. Ezt csak úgy tudom leírni, hogy nagyon állat.:) A Médiakutató honlapján pedig eme folyóirat eddigi összes anyaga kukkolható meg 2000 őszétől napjainkig. A harmadik link pedig a Replika honlapjára mutat, amely újságot - úgy vélem - egyáltalán nem kell senkinek sem bemutatni, feltéve, hogy a kedves olvasó jó helyen jár, és nem csak véletlen kalandozott erre, holott pedig semmi köze a kommunikáció kérdésköréhez.:) Az archívum még kissé hiányos, nincsen még fent minden korábbi írás. Igaz, leginkább csak szúrópróbákat végeztem, illetve az az anyag, amit épp kerestem, na az még épp nincs fent, de állítólag hamarosan pótolják.
Start
Mivel nem szeretnék mindenféle kommersz dumákat ideirogatni, ezért csak annyit, hogy ez egy oldal, ahol a kommunikáció szakos egyetemisták, illetve bárki, aki ezzel a tudományággal foglalkozik, vagy csak érdeklődik utána, szóval ez a sok-sok emberke találhat itt magának mindenféle, a témához kapcsolódó írást. E-bookokat, jegyzeteket, cikkeket, mindent, ami digitális formátumban létezik és én már rájuk leltem. Hogy mindezt miért? Csak mert sok-sok év egyetemista lét után ráuntam az órákig való keresgélésekre, s mivel nekem ezek az anyagok már megvannak, szinte semmibe sem kerül őket a neten is egy helyen elérhetővé tenni, amivel viszont nagyon sok más ember életét könnyíthetem meg. Szóval lehet nekem örülni. :) A virágokat az öltözőmbe kérném...